Utolsó állomáshelyünkön, a Kossuth tér közepén, a Városháza előtt áll az oroszlános díszkút, Wild László 1986-os alkotása. A vízsugarakat köpő oroszlánfejek a Hatvan címerében megjelenő állatra is utalnak.
A húsvét egyik legismertebb szokása – a locsolkodás – néhány évtizeddel ezelőtt még nem kölnivel, hanem friss kútvízzel zajlott. A parasztházak udvarán vagy a köztereken ásott kerekes kutak találkozási pontok voltak, a közösségi élet helyszínei, egyben a locsolkodás kiindulópontjai.
A locsolkodás vagy öntözködés húsvéthétfő reggelén kezdődött. A hétfői locsolás alapja a víz tisztító és termékenységvarázsló erejébe vetett hit, hiszen a lányokat azért locsolták meg, „hogy el ne hervadjanak”. A víz és a húsvét kapcsolatának vallástörténeti analógiája is van: A legenda szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat is locsolással igyekeztek a zsidók elhallgattatni. Az öntözködést locsolóversek elszavalása előzte meg. Éppen a locsolkodás szokása miatt, a húsvéthétfőt sok helyen vízhányó, vagy vízbevető hétfőnek nevezték. Miután megöntözték őket, a lányok köszönetet mondtak, és megkínálták a legényeket hímes tojással. Majd bevezették őket a házba, ahol terített asztal mellett foglalhattak helyet. Bort, pálinkát, süteményt kaptak, sokáig azonban nem falatozhattak, mert más házaknál is vártak rájuk. Ha a faluból csak egy lány is kimaradt volna, annak nagy sértődés lett volna a vége.
Feladat:
Igaz vagy hamis?
A következő állítások vajon igazak (I) vagy hamisak (H)?
1; A locsolás húsvéthétfő után kezdődött.
2; A húsvéti öntözködés az ősi, termékenységvarázsló rítusokkal is kapcsolatba hozható.
3; A legények locsolás utáni kínálása rövid folyamat volt.
4; A jeruzsálemi asszonyok is meglocsolták a feltámadt Krisztust.
Virtuális túránk végén köszönetet mondunk mindenkinek, aki „ellátogatott az összes állomásra”, és lelkiismeretesen megoldotta a feladatokat!
A helyes megfejtéseket a kitöltők nevével együtt 2021. április 9-ig várjuk a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre!
A nyereményjáték sorsolására április 12-én kerül sor, a nyertesek nevét a Hatvany Lajos Múzeum és a Tourinform Hatvan Iroda Facebook-oldalán is közzétesszük!
Addig is szép ünnepet, Áldott Húsvétot kívánunk!
Lesznai Anna egészalakos bronzszobránál járunk, Laczik Csaba szobrászművész 2016-os alkotásánál. A képző- és iparművészként, illetve irodalmárként is ismert Lesznai Anna képzőművészeti hagyatéka legnagyobb részben a Hatvany Lajos Múzeumban található.
Laczik Csaba nem mulasztotta el egy körtével kiegészíteni Lesznai ábrázolását. A gyümölcs utal a művésznő gyermekkorának idilli helyszínére, a felvidéki Alsókörtvélyes településre és kedvenc növényére, a körtvélyesi kúria udvarán található körtefára. Valamint virágokkal, gyümölcsökkel telített, gazdagon burjánzó, a szecesszió művelődéstörténeti korszaka által meghatározott stílusára.
A húsvét kapcsán azonban meg kell jegyeznünk, hogy a körtét nem csupán festményeken vagy gyümölcsöstálakon lehet elképzelni. A szintetikus tojásfestékek korszaka előtt felmenőink még azzal színezték a húsvéti tojásokat, amit a természetben találtak. A vadkörtefa vízben kifőzött háncsa például – hasonlóan a vadalmafáéhoz – sárga árnyalatot kölcsönzött a tojásnak.
A hímes tojások piros alapszínének előállításához szívesen használtak berzsenyt, más néven vörösfát, de piros árnyalat érhető el festő zsoltina használatával is. A sáfrányos szeklice főzete sárgára színezi a tojáshéjat. Talán a legismertebb és ma is népszerű lehetőség a vöröshagyma héjának alkalmazása, mely szép, vörösesbarna árnyalatot kölcsönöz a húsvéti tojásnak. A friss búza kifőtt levét is felhasználták, ezzel a tojásoknak élénkzöld árnyalat adható.
Mivel a szépen színezett hímes tojás a locsolók ajándéka volt, az utolsó állomáson – a Városháza előtt álló oroszlános díszkútnál – a locsolkodás szokásáról is mesélünk egy kicsit.
Feladat:
Virágszedegető
Sikerül azonosítani a szövegben említett festőnövényeket?
Kérjük a képek számát a növények megnevezésével társítani!
Hatvan – mint a palócföldi települések általában – római katolikus felekezeti többségű város. A 19. század második felére azonban, a cukorgyár és a vasút biztosította munkalehetőség miatt, lakosságszáma megnövekedett, a településen már szép számmal éltek evangélikus és református hívek is. Utóbbiak használatára készült el a református templom (és az eredeti parókia) 1898-ban, Ungvári Antal jászberényi építész tervei alapján.
Az előző helyszíneken bemutatott népszokások vagy szakrális szertartások is római katolikus közegben értelmezendők. Ha a református hívek húsvéti gyakorlatát vizsgáljuk, az ünnep vallási előírásainak terén számos különbség fedezhető fel: A református hitűek körében nem kötelező a katolikusoknak előírt, negyvennapos böjt, de a nagypénteki természetesen igen. Ezen a napon főtt tésztát, savanyúlevest, főzelékféléket fogyasztottak, esetleg aszalt gyümölcsöt vagy mákos gubát. Utóbbiak nem kifejezetten protestáns fogások, a magyar nyelvterületen szinte minden felekezet böjti asztalán megjelenhettek.
Az ételszentelés hagyománya a református felekezetnél hiányzik, és húsvét előtt a harangok sem hallgatnak el, nem „mennek Rómába”, nagycsütörtöktől nagyszombatig is harangszó jelzi az istentisztelet kezdetét.
A nagyböjt alatt a református hívek az úrvacsorára való, lelki felkészülésre koncentrálnak. Az úrvacsorán – eltérően a katolikus szertartásrendtől – a hívek kenyeret és bort kapnak a lelkésztől. A római katolikus pap közössége számára a szentmisén az ostya jelképezi Krisztus testét.
A böjti folyamat a református hívek körében kevesebb látványos külsőséget, színes népszokást foglal magában, mint katolikus területeken, a nagyheti gyász azonban tárgyiasult formában is megnyilvánul. Az úrasztalát (protestáns közegben nem beszélhetünk oltárról) sok helyen feketével takarták le, és az istentiszteletekre a gyülekezet egyes tagjai – különösen nagypénteken, nagyszombaton – is komor, sötét ruhát öltöttek. Utóbbi katolikus vidékeken is jellemző volt.
A következő állomás Lesznai Anna szobra lesz. A sötét, nagypénteki gyász feloldására tarka és vidám témával várjuk a versenyzőket!
Feladat:
Szokásszortírozó
Az alábbi állítások vajon egy református (R) vagy egy katolikus (K) vidéken állják meg a helyüket? Esetleg mindkettőn (2) vagy egyiken sem (0)?
1. A harangok nagycsütörtökön „Rómába mennek”.
2. Nagypénteken kisebb mulatságot tartanak.
3. Az úrasztalát nagyhéten feketével terítik le.
4. A savanyúleves és a mákos guba megfelelő fogások böjtre.
5. Nagypéntek böjtös nap.
6. A nagyheti templomjárások során a gyülekezet tagjai megmutathatták figyelemfelkeltő, csinos ruhájukat.
7. Az ételszentelés húsvét vasárnapjának szertartása.
8. Húsvét vasárnapján, a templomban, a hívek kenyeret és bort vesznek magukhoz.
A hatvani Szent Adalbert-plébániatemplom 1751 és 1757 között épült, egy középkori eredetű, már rossz állapotban lévő, korábbi templom helyére. Építtetői, a Grassalkovichok, Jung József és Oraschek Ignác építőmesterek segítségét vették igénybe, mint a főtér több más épületének esetében is.
Keresztény ünnep lévén, a húsvét origójának és állandó centrumának a templom tekinthető. Szentmiséivel egy régi közösség életében pontosan megszabta az ünnep időbeosztását, küszöbe, rituális megkerülése, harangjának hívó szava számos hiedelem és népszokás központi eleme volt.
A húsvéti szertartások közül most az ételszentelés hagyományára koncentrálunk. A gyakorlatra már a 10. századból is ismerünk adatokat. Húsvét vasárnapján az ünnep hagyományos ételeit, a kalácsot, bárányt, tojást, sonkát, sőt, még a bort is egyházi áldásban részesítették. Az ünnep áldozati jellegű eledele a húsvéti bárány volt, mely Krisztust jelképezte. Csíkszentimrén például szándékosan Nagypéntekre időzítették az állat leölését. Az új életet szimbolizáló tojás húsvéti jelentősége megint csak magától értetődő, ahogy a tojásból új élet kel, úgy támad fel a Megváltó is. A sonka jelentősége kevésbé szakrális, egyszerűen arról volt szó, hogy a parasztság hagyományos gazdasági rendje szerint a téli szezonban levágott disznó sonkája – a pácolás és füstölés hetei után – húsvétra készült el. Az ételszentelés hagyományát például Székelyföldön még napjainkban is tartják, de a trianoni Magyarország területéről is vannak példák ennek a szép, húsvéti szokásnak a továbbélésére.
A megszentelendő ételek azért is kapnak nagy hangsúlyt, mert a hosszú böjt után Húsvétvasárnap reggelén már korlátozások nélkül lehetett étkezni. Ezért válik különös, áldásra érdemes kinccsé a húsvéti sonka, a tojás.
A húsvétvasárnapi ételszentelés hagyománya a katolikus felekezethez kötődik. A protestáns vidékek húsvéti szokásairól a következő állomáson, a református templomnál közlünk leírást.
Feladat:
Ünnepi-böjti válogató
Az alábbi ételek közül melyek valók böjtre és melyek fogyaszthatók ünnepen, húsvétkor?
cibere, húsvéti kalács, kisze, sóska, csíramálé, főtt sonka, köleskása, főtt tojás, tepertő, báránypecsenye
Nepomuki Szent János a Zagyva-parton található, műkő-szobra Juhász András alkotása. Maga Szent János a 14. században született, a mai Csehország területén, Nepomuk (eredetileg Pomuk) településen. Alapvetően bajelhárító szentként ismerjük, a hajósok, halászok, vízenjárók védőszentjeként és a gyónási titok mártír oltalmazójaként. A szent tiszteletére emelt szobrokat rendszerint vízparton állítják fel.
A folyó és a folyópart a húsvétot megelőző virágvasárnap egyik fontos hagyományának is helyszíne. A palóc falvakban – különösen az Ipoly, a Garam és a Zagyva mentén – még a múlt század '50-es éveiben is aktív volt a kiszehajtás szokása.
A kiszehajtás résztvevői fiatal lányok voltak, akik egy női ruhába öltöztetett, zsúpszalmából készített bábot hordoztak végig a falun, majd útjuk végén levetkőztették azt, és elégették vagy a folyóba dobták. A bábut sok helyen sokféle névvel illették, ezek között a kice, a kicevice és a villő is szerepel.
Az előkészületek a virágvasárnapi litánia után indultak: Az előző farsangon férjhezment menyecskék ruháiba bújtatták a bábot, vízbevetés előtt pedig ismét levetkőztették. A lánycsoport minden tagja markolt egy csomónyit a bábu testét alkotó zsúpból, és belehajította a folyóba. Figyelték, kinek a szalmája merre úszik el. Úgy tartották, akiét gyorsan elviszi a víz, az még abban az esztendőben férjhez megy.
A kiszehajtás télűző hagyomány, a bábu megsemmisítésével a téllel próbáltak meg leszámolni, és a tavasz kezdetét előmozdítani. Továbbá a húsvét közeledtére és a böjt végére is utaltak: A kisze ugyanis a böjtben gyakran fogyasztott savanyúlevest jelenti. Bizonyos dalokban meg is énekelték, hogy elküldik a kiszét, és behívják helyette a sódart (sonkát).
Ahhoz azonban, hogy a húsvéti sonkáról is megemlékezhessünk, vissza kell térnünk a Kossuth-térre. Irány a Szent Adalbert-templom!
Feladat:
SZÓhaláSZÓ
A versszakokból egy-egy szót messzire sodort a folyóvíz. Melyikkel kell pótolni a három lehetőség közül?
Kisze bábú
felhők fodrán napfény csillan
tél hidege most elillan
kisze bábú ……. égett
tavaszt hozzon az igézet
a) vasban b) kályhában c) tűzben
madár dalos hűvös reggel
rügyben őrzött levelekkel
kisze …… vízbe fulladt
elvitte a jeges múltat
a) bábú b) ágyú c) kapu
egy játékos szellő gyerek
kerget pajkos verebeket
kisze bábú ……. teste
elszaladt a tél, a beste
a) búza b) szalma c) nád
virágok nyílni akarnak
……. adni barna avarnak
kisze bábú sajnálhatod
Te ezt már meg nem láthatod
a) színt b) örömhírt c) fényt
Komáromi János
A Szentháromság-szobor
Húsvéti virtuális sétánk első helyszíne a Szentháromság-szobor. A neobarokk alkotás 1903 óta áll a Kossuth-téren, megalkotója egy jászberényi kőfaragómester, Baly György volt.
A túra azért indul éppen innen, mert fontos tudatosítani, hogy a húsvét keresztény ünnep, sőt a kereszténység legnagyobb ünnepe. Mivel a feltámadáshoz kötődik, jelentősége nagyobb a karácsonyénál. Az Újszövetség szerint Krisztus húsvétvasárnap – nagypénteki keresztre feszítése után 3 nappal – támadt fel, győzelmet aratott a halál felett, megváltotta minden ember bűnét. A feltámadás, újjászületés gondolata a tavasz kezdetében, az ébredő természetben és az ünnephez kötődő gazdag folklórkincsünkben is tükröződik.
A húsvét a mozgó ünnepek közé tartozik. Ideje tehát évről évre változik, nem lehet fix naptári időponthoz kötni. A húsvét mindig a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnapra esik, idén április 4-re. Ekkor ér véget a hamvazószerdán elkezdődött, 40 napos böjt, így nyer értelmet az ünnep magyar nyelvű elnevezése. A szó azt sugallja, hogy újra húst vehetünk magunkhoz, míg az ünnep más nyelveken történő elnevezése inkább a húsvét ünnepi, vagy feltámadáshoz kötődő jellegéhez kapcsolódik.
A húsvét az egyházi év más mozgó ünnepeinek is a központja, számos további vallási ünnepet rendszerbe foglal. Mindig Húsvét után 50 nappal következik pünkösd, a Szentlélek kiáradásának ünnepe. A húsvétot megelőző nagyböjt is több, szakrális tartalommal telített, jeles napot foglal magában: A húsvétvasárnap előtti virágvasárnap például Krisztus jeruzsálemi bevonulásának ünnepe. A magyar nyelvterületen jó néhány népszokás kötődik ehhez a naphoz, erről részletesebben a következő, Zagyva-parti állomáson írunk!
Feladat:
Szakrális tavaszi kalendárium:
Hogyan következnek egymás után a húsvéti ünnepkör fent megjelölt napjai?
A Magyar Turisztikai Ügynökség idén nyáron is folytatja Hol vagy, Kajla? kampányát. Számos új pecsételő pont és kedvezményadó hely csatlakozott a programhoz. Hatvanban a kedvezményadó helynél megtalálható a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum is.
Kajla útleveleddel számos meglepetés vár!
Vidd magaddal Kajla útleveledet kirándulásaidra, utazásaidra, és mindig vigyázz rá! Gyűjtsd a pecséteket, amiket a tanév elején majd további ajándékra válthatsz!
A Tourinform irodák továbbra is pecsételő pontként szerepelnek a programban, ahol Kajla útleveleket és képeslapokat is lehet kérni. Kajla útlevelet elviekben minden alsó tagozatos tanuló kapott az elmúlt egy évben az iskolában. Minimális számban, de előfordulhat azonban, hogy egy-egy diákhoz mégsem jutott el az útlevél, illetve ennél gyakoribb eset, hogy az útlevél elveszett, megsemmisült, a nyaralás előtt otthon maradt. Ebben az esetben keresse a Tourinform Hatvan irodát!
VÁRAK ÉS KASTÉLYOK
Fedezd fel Magyarország legszebb várait és kastélyait!
Ebben a kiadványban megismerkedhetünk két jó baráttal, Simonnal és Tüsivel, azonban Tüsi több napja már elbújt Simon elől. Miközben segítünk Őt megkeresni Simonnal, megismerhetitek Hatvan városát. Induljunk, keressünk nyomokat, hogy megtaláljuk! Amíg járjuk a várost, figyelni kell minden jelet és a füzet végén lévő rejtvényeket kell megfejteni. Ha megvan a megfejtés, akkor el kellene menni arra a helyre, ott egy selfie-t készíteni Tüsivel és elküldeni a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre! Kíváncsian várjuk, hogy ki hol fogja megtalálni Tüsit, a jó barátot! Ha valahol elakadna, segítséget kaphat a Tourinform Hatvan irodában személyesen nyitva tartási időben, vagy telefonon a 37/740-774-es telefonszámon. Ha a rejtvény megfejtésre került, akkor vegyétek az irányt a Tourinform Hatvan irodába, ahol a kollégák a rejtvény leellenőrzése után, ajándékkal kedveskednek a jó megfejtésért cserébe!
A kiadvány ára 750 Ft.
Várjuk az alsó tagozatos iskolás csoportokat, még a nyári táboroztatás idején is egy kis túrára és megannyi meglepetéssel!
Aki szeret rejtvényeket fejteni, az ne hagyja ki a „Rejtélyek Hatvanban” című kiadványt, melynek megfejtése során megismerkedhetnek a város nevezetességeivel és annak történelmével. A kiadványt iskolás csoportoknak is jó szívvel ajánljuk, amely megfelel egy magyar és egy történelem órának. A túra a Tourinform Hatvan irodából indul. Az információk versbe szedve megtalálhatók, melyek segítségével lehet felkeresni Hatvan látnivalóit. További segítséget nyújt az ABC Segédlet, valamint a nyitva tartások. A túra során egy híres ember nevét kell megfejteni, akinek az egész életévét végig követhetik a résztvevők. A városban található szobrok, évszámok és állatok se kerüljék el a figyelmüket, ugyanis ezek is hasznos információval szolgálnak. Ha valahol elakadna az úton, akkor, keresse fel a Tourinform Hatvan irodát személyesen nyitva tartási időben, vagy telefonon a 37/740-774-es telefonszámon. Ha a rejtvényt megfejtette, akkor adja le a Tourinform Hatvan irodába, ahol a kollégák egy rövid ellenőrzést követően ajándékkal kedveskednek a jó megfejtésért.
A kiadvány ára 1.500 Ft, Hatvan kártyával 1000 Ft.
Várjuk az iskolás csoportokat is, számukra a kiadvány már 750 Ft-ért megvásárolható!
Mindenkit sok szeretettel várunk egy kis túrára és még megannyi meglepetéssel!
|
Iskolai kirándulások
Hatvani városnézés
Óvodai kirándulások
